15.02.2013
Az EU oktatási miniszterei 2013. február 15-én megvitatták az Erasmus mindenkinek elnevezésű, megújult diákcsereprogramról szóló javaslatot, valamint azt, hogyan járulhat hozzá az oktatás a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.
Az Erasmus mindenkinek az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport területét átfogó, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó integrált programról szóló javaslat. A javaslat egyetlen programban egyesíti a korábban több külön programot alkotó tevékenységeket (ideértve az egész életen át tartó tanulás programját, az Erasmus Mundust és a „Fiatalok lendületben” programot), továbbá a sporttal mint az újonnan az Unió hatáskörébe került területtel kapcsolatban is tartalmaz intézkedéseket.
A Tanács 2012-ben előzetes megállapodásra jutott a szövegről – a finanszírozásra vonatkozó rendelkezések kivételével, mivel ezekhez először a többéves pénzügyi keretről, azaz az EU-nak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetési prioritásairól kellett megállapodni. Ez a megállapodás az Európai Tanács február 7–8-i ülésén megszületett.
2013. február 19-én megkezdődtek a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság közötti tárgyalások az Erasmus mindenkinek javaslatról. Mivel az Európai Parlament és a Tanács álláspontja sokban hasonló, joggal bízhatunk abban, hogy a megállapodás hamarosan megszületik. Amennyiben erre még a nyár előtt sor kerül, úgy lehetővé válik, hogy a Bizottság időben elvégezhesse azt a fontos előkészítő munkát, amely ahhoz szükséges, hogy a program a tervezett időpontban, 2014. január 1-jén elindulhasson.
Oktatás és az európai szemeszter
A 2013-as éves növekedési jelentéssel kezdetét veszi az európai szemeszter, az EU féléves gazdaságpolitikai koordinációs ciklusa. Az idei év növekedési jelentésének egyik legfontosabb üzenete az, hogy a foglalkoztatás növeléséhez és a gazdaságélénkítéshez létfontosságú a humántőkébe való befektetés.
Az éves növekedési jelentés emellett arra is figyelmezteti az oktatási minisztereket, hogy a készséghiányok és -hiányosságok, illetve a készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiánya továbbra is hátráltatják Európát abban, hogy teljes körűen kiaknázhassa a munkahelyteremtés terén kínálkozó lehetőségeit. Az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiac igényeihez igazítása terén nem tapasztalható megfelelő előrelépés.
Az oktatási miniszterek az elnökség vitaanyaga alapján beszámoltak arról, hogy az egyes tagállamok milyen intézkedéseket hoznak az oktatás és képzés területén a készségszintek javítása és a foglalkoztathatóság növelése érdekében. A 2013-as éves növekedési jelentés a következő konkrét ajánlásokat tartalmazza:
- több befektetést kell eszközölni az oktatás területén,
- fokozni kell a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket,
- segíteni kell az iskolából a munka világába való átmenetet,
- fejleszteni kell a vállalkozói készségek és a foglalkoztathatóság szintjét növelő készségeket.
Emellett az éves növekedési jelentéssel összefüggésben a Tanács – a Gondoljuk újra az oktatást című bizottsági közleményre válaszul – következtetéseket fogadott el az oktatásba és a képzésbe való beruházásokról.
A következtetésekben a Tanács mindenekelőtt a következőkre kéri fel a tagállamokat:
- szakoktatási és szakképzési rendszereikben összpontosítsanak a növekedési potenciállal rendelkező területekre, valamint azokra a területekre, amelyeken készséghiány tapasztalható,
- a felnőttképzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés bővítése révén csökkentsék az alacsony képzettségű felnőttek számát, valamint
- optimalizálják az informatikai eszközökkel támogatott tanulás lehetőségeit, és bővítsék a nyitott oktatási segédanyagokhoz való hozzáférést.
További információk: