Archívum
Ezen az oldalon tájékoztatást és hozzáférést nyújtunk a Tanács Főtitkárságának működésére vonatkozó gyűjteményhez, mely működés keretét időrendi sorrendben az alábbi jogalapok határozzák meg:
az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), melyet a – létrejöttétől lejártáig többször módosított – Párizsi Szerződés (1952) határozott meg (CM1 gyűjtemény);
az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia-közösség (EURATOM), melyeket a – létrejöttüktől a Maastrichti Szerződés hatálybalépéséig többször módosított – Római Szerződések (1957) határoztak meg (CM2 gyűjtemény);
az Európai Unió a Maastrichti Szerződéstől a Lisszaboni Szerződésig (CM4 gyűjtemény);
a Lisszaboni Szerződésben meghatározott Európai Unió (CM8 gyűjtemény).
Továbbá a kormányközi tárgyalásokkal kapcsolatos információkhoz is hozzáférhet, mint például:
a megállapodásokra irányuló tárgyalások (elsősorban a Római Szerződésekre irányuló tárgyalások és a Konvent tárgyalásai) (CM3 gyűjtemény);
az egymást követő bővítések (harmadik országok csatlakozása) (CM5 gyűjtemény);
a Yaoundéi és a Loméi Egyezmény, illetve a cotonoui megállapodás: azAfrikai Társult Államokkal és Madagaszkárral (AASM), valamint az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országaival (AKCS-országokkal) kapcsolatos dokumentumok gyűjteménye (CM6 gyűjtemény);
az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Unió és harmadik országok közötti társulási tanácsok (CM7 gyűjtemény).
A szabad hozzáférés elve és az az alóli kivételek alapjául két eltérő rendelet szolgál, a dokumentumok létrehozásának dátumától függően:
a nyilvánosság 30 évvel a dossziék létrehozását követően tekinthet be azokba, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló 1700/2003/EGK, Euratom rendelet értelmében
a 30 évesnél frissebb dokumentumokat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet szabályozza.
• További információ az átláthatóságról
Az alapelv a dokumentumok hozzáférhetősége, bár ez alól kivételt jelent, ha az alábbiak védelméről van szó:
a közérdek a Közösség vagy egy tagállama közbiztonságának, honvédelmének és katonai ügyeinek, nemzetközi kapcsolatainak, pénzügyi, monetáris és gazdaságpolitikájának tekintetében;
a magánélet és az egyének sérthetetlensége, különösen a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban;
valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekei, ideértve a szellemi tulajdont is.