A Tanács – az Európai Unió fő döntéshozó szerve
A Tanács – többnyire az Európai Parlamenttel együttműködve – fogadja el azokat a jogi aktusokat, amelyek közvetlenül érintik a polgárok életét, és jelentős nemzetközi hatással járnak.
A Tanács az az uniós intézmény, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői, vagyis a tagállamok egy adott területen illetékes miniszterei üléseznek. A Tanács üléseinek összetétele és gyakorisága a tárgyalt témák függvényében változik: a külügyminiszterek például rendesen havonta egyszer üléseznek a Külügyek Tanácsának keretében, hasonlóképp a gazdasági és pénzügyminiszterek is havonta egyszer üléseznek a gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó Ecofin Tanács keretében.
Tíz tanácsi formáció, létezik, amelyek az uniós politikák összességét lefedik. A rendszerint a külügyminiszterekből, illetve az európai ügyekért felelős miniszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa biztosítja a különböző tanácsi formációkban folyó munka összehangolását, és előkészíti az Európai Tanács üléseit.
A Tanács feladatai
- Jogalkotási aktusokat (rendeleteket, irányelveket stb.) fogad el, többnyire az Európai Parlamenttel való együttdöntési eljárás keretében.
- Hozzájárul a tagállamok szakpolitikáinak összehangolásához, például a gazdaság területén.
- Az Európai Tanács által meghatározott stratégiai irányvonalak mentén kidolgozza a közös kül- és biztonságpolitikát.
- Nemzetközi megállapodásokat köt az Unió nevében.
- Az Európai Parlamenttel együtt elfogadja az Unió költségvetését.
A Tanács mint jogalkotó
A Tanács az Európai Parlamenttel együtt az Unió jogalkotó szerve. A Tanács az esetek többségében csak az Európai Bizottság által hozzá benyújtott javaslatok alapján fogadhat el jogi aktusokat, ugyanakkor felkérheti a Bizottságot a szükségesnek ítélt javaslatok beterjesztésére. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta arra is lehetőség van, hogy a polgári kezdeményezés jogán egymillió polgár aláírásával felkérje a Bizottságot, hogy javaslatot terjesszen be.
Az egyes tagállamok szavazatainak számát a Szerződések állapítják meg. A Szerződések rendelkeznek azokról az esetekről is, amikor a döntéshozatali eljárásban egyszerű többségi, minősített többségi szavazás vagy egyhangúság szükséges.
A Tanács nyilvánosan ülésezik, amikor a jogalkotási aktusokra irányuló javaslatokról tanácskozik és szavaz, valamint amikor általános vitát tart. A megbeszélések valós időben nyomon követhetők a Tanács honlapján (video.consilium.europa.eu) és ugyanitt megtekinthető például az is, hogy az egyes miniszterek hogyan képviselik országuk álláspontját. A minisztereknek kiosztott írásos dokumentáció szintén mindenki számára hozzáférhető.
Ezzel szemben a nem jogalkotási területeken, például a külügyek terén folytatott megbeszélések nem nyilvánosak. A tanácsi üléseket azonban minden esetben sajtókonferencia és a meghozott határozatokat ismertető sajtóközlemény követi.
2007. január 1-től kezdődően a minősített többség eléréséhez a következő két feltétel teljesülése szükséges:
- a tagállamok többségének jóváhagyása (bizonyos esetekben kétharmados többség),
- a javaslatot támogató legalább 260 szavazat a 352 szavazatból.
Továbbá, bármely tagállam kérheti annak igazolását, hogy a támogató szavazatok száma az Unió teljes népességének legalább 62 %-át képviseli. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a határozat nem kerül elfogadásra.
| A szavazatok számának tagállamok szerinti megoszlása |
| Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság |
29 |
| Spanyolország, Lengyelország |
27 |
| Románia |
14 |
| Hollandia |
13 |
| Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Portugália |
12 |
| Ausztria, Bulgária, Svédország |
10 |
| Dánia, Írország, Horvátország, Litvánia, Szlovákia, Finnország |
7 |
| Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia |
4 |
| Málta |
3 |
| ÖSSZESEN |
352 |
A különböző szavazási eljárások szimulációjához és a szavazati eredmények kiszámításához használja a
szavazatszámlálót!.
A Tanács elnöksége
Az elnökség betöltési rendje
A TANÁCS HATÁROZATA (2007. január 1.) a Tanács elnöki tisztsége betöltési sorrendjének meghatározásáról
Bővebben
A Tanács elnökségét az Unió 28 tagállama felváltva, egyenként hat hónapos időszakon keresztül látja el. E féléves időszak során az elnökség vezeti a különböző szintű üléseket, iránymutatásokat javasol, és kidolgozza a tanácsi határozathozatalhoz szükséges kompromisszumokat.
A Tanács munkájának folytonosságát elősegítendő, a három egymást követő féléves elnökség szorosan együttműködik. Az elnökségi trió kidolgozza a Tanács tevékenységeinek a következő 18 hónapra szóló közös programját.
Egyetlen tanácsi formáció van, amelynek elnökletét nem a féléves elnökség látja el: a Külügyek Tanácsának elnöke a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Ezt a tisztséget 2009. december 1. óta Catherine Ashton tölti be. A külügyekkel foglalkozó mintegy húsz munkacsoportnak szintén állandó elnöke van, akiket a főképviselő nevez ki.